Baromfitartás

A gyermelyi völgyben történelmi hagyománya van az állattartásnak. Az egykori szövetkezet alakulásakor a szarvasmarha és a sertés volt az a két haszonállat faj, amelyekkel meghosszabbították az abraktermelés pályáját. Az akkori árrendszer biztosította, hogy az állatok értékesítésével lényegesen nagyobb jövedelmet lehetett elérni, mint a kukorica, búza, árpa közvetlen eladásával.

baromfitartas1A növénytermesztés növekvő hozama, valamint a szarvasmarha- és sertéstartás nagy élőmunka igénye irányította a figyelmet a falusi gazdaságokban mindig virágzó baromfitartás felé. Azonos istálló alapterületről, kevesebb élőmunkával, a hagyományos állatfajoknál kétszer-háromszor nagyobb árbevételt lehetett elérni a baromfitartással. Kezdetben brojlercsirke hizlalással foglalkozott a szövetkezet, majd tojótyúkokat tartott. A hatvanas évek végén kiszámíthatatlan volt a tojáspiac. Néha az egekbe szöktek az árak a tojáshiány miatt, máskor pedig az önköltség felét, kétharmadát kapta meg a termelő, a nehezen raktározható többlettermelés miatt. A megtermelt tojásnak biztos és jó áron való értékesítését keresve jutott el a szövetkezet vezetése a tésztagyártás gondolatáig. A tésztagyár megalakulása után a tojóágazat legfontosabb feladata az lett, hogy az üzemet ellássa jó minőségű, friss tojással. A tésztagyár fejlesztésével párhuzamosan növekedett a tojóállomány létszáma is. Jelenleg 550.000 tojótyúk elhelyezésére alkalmas berendezés van három telepen, összesen 8 különböző méretű ketreces technológiájú tojóólban. A férőhelyek megfelelnek az EU 2012-től kötelező előírásainak,és a tyúk kényelmét szolgáló eszközökkel (ülőrúd, tojófészek, kapirgáló tér, karom koptató) felszereltek. baromfitartas2Az állatjóléti előírásoknak való megfelelésre a cég az elmúlt években több milliárd Ft-ot ruházott be új, nagyméretű istállók építésével. Az istállókban az etetés, itatás, szellőzés, trágyázás, tojásgyűjtés rendszere teljesen automatizált, így a berendezés kiszolgálásának emberi munkaigénye töredéke, mint a fejlesztést megelőzően. Az ólakból tojásszállító pályán jut el a tojás az osztályozó és csomagoló gépre. A lámpázás és súly szerinti válogatás után, az előírásnak megfelelően jelölve, becsomagolva kerül a termék értékesítésre héjas tojásként, illetve a tésztagyárba alapanyagként. A tojóágazat évente 150 millió db tojást termel, melyből 80 millió db a tésztagyárba kerül, a többit pedig ipari felhasználók és a kiskereskedelem felé értékesítjük, a vevőink igénye szerinti kiszerelésben.

A vállalatcsoport napos csibét vásárol, és azt neveli tojótyúkká. A nevelés egy igen modern telepen történik, melynek kapacitása 200.000 db jérce turnusonként. Ez a nevelő kapacitás lehetővé teszi, hogy bérnevelést is folytasson a vállalatcsoport. A jó tojástermelés alapja a gondos, szakszerű jércenevelés.

Az állattartás legnagyobb költsége a takarmány. A vállalatcsoport állatállományának keveréktakarmány szükségletét a Gyermelyi Tojás Kft. által üzemeltetett takarmánygyár látja el, zömében saját alapanyag felhasználásával. A takarmánygyár alapanyag beszerzési, tárolási, technológiai, minőségirányítási rendszere a garanciája annak, hogy az előállított tápok maximálisan kielégítsék az állatok igényét, és kedvező áruk révén biztosítsák a gazdaságos termelést.