Cégtörténet

Kezdőlap / Cégtörténet

A Gyermelyi Zrt. Magyarország piacvezető tésztagyártója, legnagyobb tojástermelője és megkerülhetetlen malomipari szereplője. Emellett 8.800 hektár területen folytat mezőgazdasági tevékenységet.

hero image

2020-as évek

Legújabb fejlesztéseink

2020-ban folytatódott a tészta termékpálya fejlesztése. Új csomagolósorokat helyeztünk üzembe, melynek köszönhetően piacra kerültek a modern, visszazárható blokktasakos termékek, továbbá korszerűsödött a magasraktári árubetárolás rendszere. Takarmánygyárunk jelentősen növelte értékesítését az egyre bővülő, elégedett partnerkörben. A malom ágazatnál egy 12.000 tonnás búzatároló épült, felkészülve a kapacitás további bővülésére, ugyanis lezárult a Malom III. beruházás tervezése. A technológiai megállapodást követően indulhat a kivitelezés.

A harmadik malom üzem megépítésének köszönhetően a Gyermelyi Zrt. búzaőrlési kapacitása napi 800 tonnára emelkedik, mely egy telephelyen belül a legnagyobbnak számít Magyarországon. A beruházással évi 90.000 tonnával emelkedik a vállalat őrlési kapacitása, mely lehetővé teszi a növekvő kereskedelmi igények biztos kiszolgálását és az expanzió folytatását. A malom megépítését egy új beruházás követte. A megnövekedett felhasználás miatt növelni kellett a gabonatároló kapacitást, a meglévők mellett, további 40.000 tonnányi korszerű, gabona be- és kitárolására alkalmas rendszer létesült.

A malom mellett a tojástermelés is komoly bővítésen esik át. Máriahalmon épült meg Magyarország legnagyobb tojóistállója, 140.000 tojótyúk férőhellyel. Ezzel a beruházással a Gyermelyi Tojás Kft. 660.000 tojótyúk tartására alkalmas kapacitással rendelkezik. Az új istálló megfelel a legszigorúbb állategészségügyi előírásoknak. Az etetés, itatás, szellőzés, trágyázás, tojásgyűjtés rendszere teljesen automatizált.

DCIM\100MEDIA\DJI_0012.JPG

2010-es évek

Folyamatos fejlődésben

Az évtized elején új automatizált raktárral bővül a tárolói kapacitás, így már 10 000 raklaphellyel rendelkezünk.

2012-ben megtörténik a tojástermelési ágazat teljes technológiai megújítása és bővítése. A három tojófarmon a legkorszerűbb, higiénikus termelési rendszerben, minden állatjóléti kívánalmat kielégítő módon történik a termelés. Ekkor már 140 millió darab friss tojás kerül ki a telepekről a gyárba és a héjas tojás piacra.

A 2013-ban átadott új malom a lágybúza mellett, durumbúza őrlésére is alkalmas, ezzel az utolsó fontos tésztagyári alapanyag előállítása is cégen belülre kerül. A növénytermesztési vertikum a durumvetőmaggal szélesedik. Az őrlési kapacitás növekedéséhez igazodva bővül az alapanyag tárolási lehetőség is, közel 100 000 tonna búza tisztítására, tárolására alkalmas modern tárolókapacitás épül ki a központi telephelyen. A piaci igényekhez igazodva a lisztcsomagolóban egy újabb csomagológép áll üzembe, melynek köszönhetően gyorsan kielégíthetők az egyre növekvő vevői rendelések. 

2014-ben a Gyermelyi tojás, liszt és tészta termékek egy egységesített, jól beazonosítható márkajel alatt, új csomagolásban kerülnek forgalomba, ezzel erősítve a márka piaci megjelenését.

2016-ban a növénytermesztés egy modern, az ágazat hosszú távú igényeit lefedő mezőgazdasági központtal bővül. A művelt területek középpontjában lévő 7,2 hektáros somodorpusztai telephely lehetővé teszi a precíziós gazdálkodásra alkalmas gépek megfelelő karbantartását, szakszerű tárolását. Egy telephelyre kerülnek az ágazatban dolgozó kollégák, a központosítás munkaszervezésbeli előnyöket és hatékonyságjavulást is jelent.

Az elmúlt 10 évben a vállaltcsoport több mint 20 milliárd forintot fordított beruházásokra. A 2017-e év egy mérföldkő, mert a beruházások nagyságrendje a naptári évben a 10 milliárd forintot is meghaladja. Elkészül egy nagyteljesítményű, modern takarmánygyár a baromfitartás későbbi fejlesztésének alapjaként, továbbá a harmadik magasraktár további 10.000 rakatférőhellyel, ahová a be- és kitárolást már önjáró, automata rakodóeszközök végzik. Elkezdődik továbbá egy új tésztagyár építése, melynek eredményeként a rendelkezésre álló kapacitás duplázódik. 

2018-ban két üzemegység is munkába áll Gyermelyen: egy modern takarmánygyár és egy új tésztagyár. A 60.000 tonna/év kapacitású takarmánygyár elindulásával lehetővé válik a saját állatállomány ellátása mellett a külső partnerek kiszolgálása is, amivel tovább növekedett az ágazat mérete. Az év szeptemberében átadásra kerül a Tésztagyár 2. A tésztagyártó kapacitás ezzel évi 70.000 tonnára növekszik, mely meghaladja a teljes magyar tésztapiac méretét.

2000-es évek

Technológia fejlesztések

A 2001-ben átépített, Bühler technológiával felszerelt malom kapacitása napi 300 tonnára növekszik, a tésztagyár tésztaipari lisztigényét, így már teljes mértékben képes ellátni. Emellett jelentősen nő a malom piaci részesedése is. A kapacitás növekedésének köszönhetően 2005-től automata zsákolóval, valamint kisegységű lisztcsomagolóval is rendelkezik az ágazat, a Gyermelyi liszt megjelenik fogyasztói kiszerelésben is.

2003-ban szélesedik az integráció, felépül a vetőmagüzem, és a búzatermelő partnerek már csak Gyermelyi vetőmagot használnak.

A 2006-ban kerül átadásra az új tésztagyár. A három év alatt felépült a XXI. századi igényeknek megfelelő, a legmodernebb gyártóvonalakat és csomagolástechnikát magába foglaló, csúcstechnológiával működő üzem, melyhez egy ideális alapanyag-ellátást biztonságossá tevő lisztkeverő és egy automata magasraktár is kapcsolódik.

2008-ban megkezdődik a növénytermesztés gépparkjának cseréje, egységesítése, mely lehetővé teszi a precíziós növénytermesztés meghonosítását a vállalatcsoport által művelt területeken.

1990-es évek

Az átalakulás évtizede

A rendszerváltozáskor a közös tárgyi és szellemi értékek együtt tartásánál semmi nem lehetett fontosabb. A szövetkezet ekkor részvénytársasággá szervezi tevékenységét, és megtörténik a vagyon nevesítése. Valós tulajdonosok lettek az alapítók, azok az emberek, akik magukat mindig is annak tartották, és úgy is viseltettek a cég iránt. Így a dolgozók is részvényt szerezhettek a vállalatnál végzett munkájuk után.

1992-ben új takarmányüzem áll a baromfi-tenyésztés szolgálatába. Az ezredfordulóra a különböző akvizíciók révén már 9500 hektáron gazdálkodik a vállalatcsoport.

1980-as évek

Ipari háttér bővítés és malomépítés

A nyolcvanas évek közepén már négy község határában gazdálkodik a szövetkezet, s a gazdasági lehetőségeket kihasználva az ipari háttér bővítésébe kezd a közös gazdaság. Malmot épít, így biztosítva egyenletesebb alapanyag-ellátást a tésztagyárnak. 

1989-ben sikeresen megtörténik a napi 120 tonna felöntésű üzem beőrlése, ezzel egy újabb iparág meghonosítása.

1970-es évek

Tésztagyár építése

1970-ben a kormány tésztagyár építéséről határoz, amelyhez helyszínt keresnek. Gyermely jó hírű szövetkezete vállalkozik a feladatra és megkapja a lehetőséget. Közös vállalati formában, 1971-ben elindul a tésztagyártás, két kereskedő cég és egy szakmai befektető társulásával. A hetvenes évek végén szépen jönnek az eredmények, két évtizedes átgondolt tőkefelhalmozás és takarékos gazdálkodás után a cég már megengedheti magának, hogy szociális kiadásokat is vállaljon. Támogatja munkavállalóinak családi ház építését, Gyermely és a környező falvak fejlesztését.

1960-as évek

Árutojás termelése

Az 1960-as években lassú professzionalizálódás megy végbe a termelés alegységeiben. A földterületek táblásításának, a gépesítésnek, a műtrágya és növényvédő szerek bevezetésének köszönhetően növekednek a gabonafélék termésátlagai. A gazdák a takarmányegyensúly megtartása érdekében intenzív állatfaj tenyésztésébe fognak, árutojást termelnek.

1950-es évek

A szövetkezet megalapítása

1953. január 21-én tizenkét gyermelyi gazda, nem bírva tovább az egyéni gazdálkodást sújtó, azt mindinkább ellehetetlenítő terheket – a politikai nyomásnak engedve – megalakítja a Petőfi Szövetkezetet.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc után meghiúsul ez a kezdeményezés, a szövetkezés felbomlik. 1959-ben azonban, az erőszakos tagosításnak engedve, immár 120 taggal újra alakul a szövetkezet, amely 1500 katasztrális holdon és két volt uradalmi majorban megkezdi a közös gazdálkodást.

A belépő tagok, végleg feladva az egyéni gazdálkodás reményét, tudatosan igyekeznek javukra fordítani a mezőgazdasági nagyüzemben rejlő gazdasági előnyöket.